Bemutató

2003.11.30.
Huddersfield Contemporary Music Festival, Huddersfield (UK). UMZE Kamaraegyüttes, vez.: Nagy Zsolt

Hangszerelés

ensemble (fl. grande/fl. alto/fl. picc., cl. in Sib, ten. sax., trb., vl., vla., vlc., cb., 2 perc.)

Ajánlás: UMZE Kamaraegyüttes, Nagy Zsolt Megrendelő: Hungarian Cultural Centre, London
Kotta: EMB Z. 14 427

A MAGNETS sorozat ensemble-darabok csoportja, melyeket egymástól függetlenül lehet előadni. Az eddig megírt darabok mindegyik valamilyen módon a zenei teret akusztikus hangszerekkel próbálja feltérképezni, különböző formációkban elhelyezve a zenészeket.

A MAGNETS sorozat ezen darabja három térbeli kör (egy harmonikus hangokat játszó hangszerek és két, zajos hangokat játszó ütőhangszerek által létrehozott) valamint különböző tempók összefüggéseit tárja fel. Az együttes legmagasabb hangszerének (piccolo) megfelelője a 120-as tempó, és a piccolo körben elfoglalt helyével térbelileg megegyező hungarocell lap. A hangmagasságot tekintve következő hangszer a hegedű, melyhez az előzőekhez hasonlóan a log drum és a 105-ös tempó felel meg. E korrespondencia-sorozat nyolc elemből illetve hangszerből áll. A legmélyebb hangszer (nagybőgő) megfelelője a sizzle cintányér valamint a leggyorsabb tempó fele, a 60-as tempó. A darab zenei anyagának alakulását mindig az egyes hangszerek hosszabb-rövidebb, karakteresebb-kevésbé karakteres szólói határozzák meg. Az első szakaszban a zenei anyagok sorrendiségét a a térbeli elhelyezkedés sorrendjében történik, miközben egy nagyobb felületen a tempók ettől függetlenül egyre gyorsabbak. A második szakaszban a tempók változása megfelel egy-egy hosszabb szólónak. Itt a tempók sorrendje már a hangszerek térbeli sorrendjét követi. Míg az első szakasz tempói tulajdonképpen semmilyen rokonságban nem álltak a szólók anyagával, addig a második részben a szólóhangszerek anyagai az adott ütőhangszeres tempókra vonatkoznak. A harmadik részben a kiírt tempó állandó, azonban a tempóknak megfelelő ritmikai fragmentumok állandóan változnak, és minden esetben megfelelnek az adott tempóhoz tartozó ütőhangszernek és az azzal együtt megszólaló szólóhangszernek. A darab körkörös mozgása nem csak a tempók és az együttes térbeli elhelyezésében, de a teljes formában is megnyilvánul, amennyiben a kevésbé követhető szólóktól és a sűrű textúrájú hangzástól fokozatos elmozdulás történik a világosan követhető szólókig és világosabb textúráig, majd a vissza a homofóniához és a rejtett szólókhoz. A hangszerek körbeli elhelyezése megfelel az ütőhangszerek elhelyezésének, azonban a két játékos a terem két szélén veszi körbe magát hangszereivel, így a körkörösség láthatóvá is válik a színpadon. (Horváth Balázs)