Bemutató

2013.09.26. 
Új Magyar Zenei Fórum, 2013, Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Budapest (H). Gábor Tamás Indiana – rapper, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Vajda Gergely 

Hangszerelés

rapper, zenekar, elektronika (rapper/speaker, 2-2-3 (anche cl.b.)-2, 4-2-3-1, 4 perc., hf., archi, MAX/MSP laptopról vagy MIDI keyboardról vezérelve)

Szöveg: Ligeti György öninterjúja (németül és magyarul)
Elektronika realizációja: Horváth Balázs

A mű az Új Magyar Zenei Fórum, 2013 zeneszerzőversenyre készült. A darabért a szerző a verseny Nagyzenekari kategóriája második díját nyerte el. Két éve olvastam Ligeti György Öninterjúját, és már akkor annyira megragadott az alkotás mibenlétének, a komponálás intuitív és a spekulatív működésének plasztikus megfogalmazása, hogy tudtam, e szöveget zenei formába kell öntenem. Hosszas gondolkodás, tervezés után arra jutottam, hogy a számomra fontos szövegrészletet jellegétől drasztikusan eltérő környezetbe helyezve kell felhasználnom. A német szöveg számomra ritmikus hangzását végül egyrészt gépi hanggal (google translator), másrészt élő előadóval emeltem be a darabomba, így alakult ki a szöveg felolvasásának és a zenekar/kórus hangjának egyfajta rap-szerű együttállása. (Horváth Balázs) „A kompozíciós folyamatban világosan kettéválik a kezdő lökés – ez volna a nyers állapot – és az azt követő kidolgozás. Az elképzelést és a kidolgozást gyakran időbeli cezúra választja el egymástól, amennyiben egy darab első koncepciója akár évekkel megelőzheti a kidolgozását. A visszacsatolásos viszony inkább arra vonatkozik, hogy a kidolgozás során folyton új zenei elképzelések születnek, az elgondolt konstrukció és a naiv elképzelés kölcsönösen áthatják egymást. Maga a munkafolyamat sem kizárólag tudatos és átgondolt lépésekből áll, a konstrukciónak éppúgy vannak intuitív vonásai, mint ahogyan a kezdeti elképzelésnek spekulatív jegyei. A különbség inkább az arányokon múlik: a zene primer elképzelése túlnyomóan intuitív, a kidolgozás túlnyomóan spekulatív. És ahogyan a zene érzéki elképzelését preformálja a történelmi környezet, ugyanúgy a konstrukciók és a munkafolyamatok is preformáltak: ahogyan mások munkamódszereire, valamint a saját korábbi munkamódszereimre reagálok, úgy módosulnak folyton a konstrukciós elvek.” (Ligeti György: Öninterjú. In: Ligeti György válogatott írásai, közreadta és fordította Kerékfy Márton. Budapest: Rózsavölgyi és társa, 2010. 335. oldal)
(Horváth Balázs)